Térkép - Brčko

Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói körzet székhelye. A város a Száva-melléken, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.

Az i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.

Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számolnak be.

A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglal magában, valamint megkezdődik egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.

Brčko jelentős tranzitközponttá növi ki magát a só és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává válik, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötöjének funkcióját látja el.

1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntik.

1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.

A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tesz ki. 1862 után szabad hajójáratok indulnak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.

1869-ben kapcsolják be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitja kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdi működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.

A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadja a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelennek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek. A 19. század végén a következő intézmények létesültek: